Mindig a vastag (helyesen: széles) margót szerettem, de eddig még soha nem firkáltam össze, még csak apró, később könnyedén kiradírozható felkiáltójeleket sem helyeztem el rajta puha grafitceruzával. Fölrémlik a barátság nevében visszafojtott felháborodás: a pillanat, amikor észrevettem, hogy Garaczi tollal beírt egy (két) telefonszámot az Ottlik Prózájá(m)ba. Konkrétan: 164-238. És: 834-604. Utána – diszkréció! – egy női név következik. Igaz, csak a borítófülre, de akkor is. (Touch and go?) Lám-lám, akkoriban (1981) még hatjegyűek voltak a telefonszámok. Ilyen régi barátok vagyunk.
834-604
2008.01.18. 12:05 vastag margó
2 komment
Címkék: próza garaczi lászló ottlik géza
A bejegyzés trackback címe:
https://vastagmargo.blog.hu/api/trackback/id/tr91299110
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vánnyatt karma 2008.01.19. 14:15:00
háén erre a esetre egyátalán nem emléxek...:)
vastag margó 2008.01.19. 15:02:23
ebbe egész biztos vótam
Utolsó kommentek